A fiatal sürgősségis doktornő mindent elsöprő szereleme a könnyelmű és felelőtlen színésszel. 

Nem mond sokat, nem is csigáz fel túlságosan. Éppen ezért ért kellemes meglepetésként a film.

Vámos Zoltán rendező "civilben" mentőorvos (vagy a mentőorvos civilben rendező), az általa összerakott film azonban mégsem mondható amatőrnek.

A képi világ tiszta, érthető, jól körülhatárolt világot teremt. A naturalista színezés lehet tudatos, vagy csak az idő és pénz szűke hozta így, de a filmnek ad egy jó értelemben vett hétköznapi hangulatot. Akár velem is történhetne érzést kelt. Szobrász András operatőr magabiztos, egyszerű képekkel dolgozik, azonnal működnek a hangulatok, az időnként kifejezetten elegáns képek pedig épp jó ütemben érkeznek.

A doktornőt játszó Szabó Erika játéka pazar, már rég kilépett a tévésorozat szerep árnyékából és kiválóan formálja meg az üres, panelokból összerakott életet élő értelmiségi nőt, aki két lábbal akar a földön állni, miközben arról álmodik, hogy a boldogság rátalál.

A felületes társkeresős csevegések és sótlan randik után megismerkedik Tamással (Viktor Balázs), a gyertyát két végén égető, ünnepelt színésszel. Érte felrúgja a jómódú, biztonságot jelentő de unalmas orvos kapcsolatát.

A történet eleje sablonos, azonban a rendező nem követi el azt a hibát, hogy a doktornő munkáját misztifikálja, vagy olyan szituációba kényszerítse a színészét, ahol már nem tud hiteles lenni, ezért Szabó Erika végig magabiztosan tudja hozni a szerepét.

Ezzel szemben a férfi főszereplő csak asszisztál, holott a szerep maga kiváló lehetőséget adott volna egy nagyobb ívű alakításhoz. A bizonytalan, sikerre éhes, és az életet nagy kanállal faló Tamás belekapaszkodik minden jó szóba, azt felnagyítva önmagával is elhiteti, hogy érdemes a sikerre, azonban Viktor Balázs alakításában ez csak értelmetlen és indokolatlan önsorsrontás.
A számos kiváló mellékszereplő közül említésre érdemes az Annát játszó Dobó Enikő, aki minden jelenetében magára vonja a figyelmet, és mindezt több esetben Viktor Balázs kárára és a nézők örömére teszi.

A két főszereplő szenvedélye hiteles, konfliktusuk mai és valós, a kapcsolatban megjelenő erőszak pedig fontos kérdéseket vet fel, amelyekkel érdemes foglalkozni.

A film legnagyobb hibája is az, hogy ezekre a kérdésekre nem ad választ, nem mutat valós kiutat egy egyensúlyát vesztett kapcsolatból a gyengébbik fél számára, egyszerűen elváltak útjaik. Nézőként kíváncsi lettem volna a konfliktus feloldására, a doktornő életére. Visszatér az unalmas pasijához, vagy az unalmas életéhez? Megérte megtapasztalni a szenvedélyt és megégetni magát? Milyen tanulságot von le a történtekből?

A film egyszer csak véget és fent maradnak a kérdőjelek.

Hibái ellenére mégis megnézésre javaslom a filmet, mert nagyon mai és valós problémát mutat be emészthető formában.

A Pécsi Tudományegyetem támogatásával készült film csütörtöktől megtekinthető a mozikban.

 A Trailer megtekinthető itt: